Már majdnem eltelt egy fél év, mióta hazatértem. Sajnos a tábor utáni út során készített, és a blogra szánt bejegyzéseim valószínűleg elvesztek, mivel ezeket a mobilomon rögzítettem, és az elmúlt napokban komoly szervizelést hajtottam rajta végre (természetesen eddig lusta voltam feltölteni őket)... Mindenesetre annyit leírok, hogy nem egészen a tervezettnek megfelelően haladtunk, de összességében jól sikerült a túra. Öten indultunk egy irányba: Gréti, Gergő, Peti, Dani és én.

Washingtonban még minden rendben volt, sok mindent megnéztünk. Odafele úton kaptuk a hírt, hogy éppen földrengés volt, amin kicsit meglepődtünk, de végül mikor odaértünk az egyetlen hátrány az volt, hogy a metró elég lassan közlekedett biztonsági okokból, de másnapra nagyjából helyre állt ez is. A szállásunk majdnem tökéletes volt, egy egész 5 fős szobát megkaptunk a "kollégiumban", mivel pont 5-en voltunk. Az ott eltöltött pár napban megnéztük a Kapitóliumot, a Fehér Házat, Washington emlékművet, Lincoln szobrot, illetve jópár múzeumot is.

Washington után következett Philadelphia, ahol a szállásunk már nem volt olyan jó, mint a washingtoni. 26 fő volt 1 szobában, érdekes szagok terjengtek. Mindenesetre a főbb látványosságokat megnéztük (Liberty Bell, első amerikai bank, ...) és átvészeltünk egy hurrikánt is. Semmi komoly nem volt arra fele, csak egyik délután + este nagyon esett meg fújt a szél, de persze a buszok nem jártak, így 1 nappal később mentünk New Yorkba.

Ide Peti már nem jött velünk, illetve Gréti és Gergő is másfele laktak, szóval Danival mentem mindenhova. Voltunk pár érdekes helyszínen (World Trade Center, Times Square, Szabadság szobor, Brooklyn híd ...), illetve voltunk a Madame Tussaud's-ban is. Az utolsó napot az adminisztratív dolgokra és ajándékok vásárlásának szenteltük; mindent sikeresen el is intéztünk.

A repülőút hazafelé egy Londoni átszállást tartogatott a számunkra, de semmi érdekes dolog nem történt.

Remek lehetőség volt ezzel a programmal kijutni, sok élménnyel gazdagodva tértem haza. Remélem lesz még ilyen utazásban részem, addig is a legjobbakat mindenkinek!

Hat eljott ez a pillanat is... itt ulok egyedul a staff lounge-ban, csomagom vegre kesz (hatalmas kuzdelem volt) es 15 perc mulva visz egy auto a buszmegalloba, ahonnan 10:30-kor indulunk oten NYC-be, majd Washington D.C.-be. Nincs tobb melo, nincs tobb problema, nincs megallas. Most csak ennyit tudok irni, este vagy kesobb remelem lesz lehetosegem blogolni.

Elerkeztunk a nyugis, postcamp hetehez, amikor is mar csak a takaritas a fo feladat, illetve az emlitett reunionon kell majd meg etellel foglalkozni. Volt meg mindenkinek egy szabadnapja ezen a heten is. A tobbieknek szerdan, nekem keresemre tegnap volt szabadnapom. Talan mar emlitettem, hogy dolgozott a konyhan egy amerikai srac is, Robert. A tegnap este soran nala volt egy Magic verseny, amire engem is meghivott. Nagyon jol szorakoztunk, a legujabb core setet (M12) draftultuk, 11-en voltunk, a 4. helyen vegeztem, aminek nagyon oorultem, foleg hogy sikerult masfel eve leszoknom a jatekrol... Egyebkent itt Amerikaban egy booster ara 3$, a display(box) az $95, szoval ez is joval olcsobb mint otthon, bar az igaz, hogy itt is meg draganak szamit a jatek. Megismerkedtem Robert szuleivel es 9 baratjaval, akik kozul egyik sracnak tortenetesen az egyik nagyapja magyar. :-) 

A tobbiek szamara a tabor biztositott a mai napra egy buszt, a tarsasag egyik fele Saratogaba, masik fel Lake George-hoz ment lazitani. Nekem ma egy kulonosen konnyu npom volt, alig kellett valamit dolgoznom. Megkerdezte tolem tegnap az igazgato, hogy jovore szamithat e ram, mondtam neki, hogy iden hatalmas elmeny volt, de sajnos nem sok koze van a leendo szakmamhoz, ugyhogy valoszinuleg nem jovok vissza, inkabb masfajta munkat keresnek, teljesen erthetonek talalta az indokomat. A lenyeg, hogy nagyon kozeleg az idei tabor vege. Ennek orulok.

Augusztus 14-en a reggeli utan nemsokkal minden taborozo gyerek buszra szallt es elhagyta a tabort. Hatalmas megkonnyebbules volt, nem kell tobbet 500 gyerekre fozni, rohanni. Meg volt egy ebed a teljes staff (azaz a dolgozok) reszere (kb 150 fo), es lesz meg nehany kb 100 fos etkezes a tabor vegefele egy unnepseg kereteben. Minden 5. evben osszejon a regi taborozok/dolgozok egy csoportja es "ujragyesitik" a tabort (reunion of the camp), vagy valami hasonlo... de ez mar nem lesz nehez melo.

13-an vacsorara kellett kicsit jobban elokeszulni, ugyanis minden gyerek szamara elore elkeszitettuk es kulon kiporcioztuk az etelt. (Eddig ugy ment az etkeztetes, hogy asztalonkent adtuk ki az ennivalot.) Emellett volt egy kis eloetel is, ugyhogy rendesen jollakhatott mindenki. Prime ribs, ami a legjobb minosegu roast beef, es brokkolis tejszines csirke kozul lehetett valasztani elore minden gyereknek, ha jol emlekszem.

Alapvetoen jol teljesitettunk, nem csak az utolso este, hanem az egesz tabor ideje alatt is. Mar csak a takaritas (nem olyan nehez) es az emlitett reunion van hatra, aztan utazgatok kicist meg az USA-ban, utana meg repulok haza, vegre.

14-en este volt egy hajos buli minden tabori dolgozonak, amire a belepo 20 dollar volt, es szinte mindenki elment ra (99% os reszveteli arany), en is ott voltam. Hatalmas hajot bereltek ki nekunk, a Hudson-folyon mentunk egy kicsit, kb 3-4 ora hosszan. Nagyon jol ereztem magam, nagy party volt, termeszetesen itt sem volt alkoholos ital kiszolgalas 21 eves kor alatt.

Augusztus 12-en 4-en fiuk (Peti vezetesevel, Gergo, Dani es jomagam) ujra elmentunk Bostonba, mivel nagyon tetszett a varos es nem tudtunk elozo alkalommal minden fontosat megnezni amit szerettunk volna. Ezalkalommal viszont teljesen elegedettek voltunk.

Reggel egy uj ford focust kaptunk a kolcsonzotol. Azert ezt az autot valasztottuk, mert a dodge (bar nagyon tetszett mindenkinek) tul sokat eszik. Fel kilenc fele indultunk el East Greenbush-bol (Albany melletti kis telepules, ott van a kolcsonzo), korulbelul fel 1-re voltunk varosnezesre keszen, jollakottan Bostonban. A freedom trail menten tettunk meg egy kb. 4 oras setat, kozben tobb hires helyszinen es epuletnel megalltunk. Igazabol felsorolni most nem tudom mindet, megemlitek nehanyat  kozuluk: Massachusetts state house, Paul Revere (amerikai hazafi, harangonto es ezustmuves) szobra, sirja es haza, ami egyben Boston legregebbi epulete is, varoshaza.

A varosnezes utan igyekeztunk az oceanpartra. Kisebb nagyobb kozlekedesi nehezsegek lekuzdese utan este 6 fele erkeztunk meg a beach-re, ami szamomra az egyik legkedvesebb allomas volt a nyar soran eddig. Furodtunk is egy rovidet, a viz elegge hideg volt, majd amig szaritkoztunk rakpancelokat gyujtottunk. Hatalmas elmeny volt szamomra az, hogy a viz tulpartjan mar europa, kicsivel arrebb afrika partjai huzodnak, meg ha nem is latszodnak. Anyura gondoltam kozben, hogy jopar eve ebben az elmenyben o is reszesult, csak az europai oldalon...

Nos, elozo alkalommal nagyon szerettunk volna meg valami tenger gyumolcset megkostolni, de sajnos rossz helyen kerestuk. Ezalklommal talaltunk elfogadhato aron, igy Dani es en ettunk egy kis sult tintahalat (calamari) valami martassal es sultkrumplival, Peti valami kagylot (scallop), Gergo pedig megprobalta a fish and chips-et. Mindegyik igencsak izletes volt, nem dontottunk rosszul, hogy megkostoltuk oket. Hazaindulas elott meg csinaltunk par sztarfotot magunkrol a sotetben, amiket sajnos momentan a technikai nehezsegek miatt nem tudok feltolteni.

Ejfel fele ertunk haza, igy sikeresen ki is tudtuk pihenni magunkat a legutolso, gyerekekkel egyutt eltoltott teljes nap elott.

Tegnap reggel fel nyolckor indultunk Saratoga springs nevu varosba. Osszesen 4-en voltunk egy autoval (Dani, Peti, Gergo es en), mert tul sokan szerettunk volna menni, igy nem fertunk volna be egy mini van-be. Ennek koszonhetoen fejenkent 25 dolcsiert (benzinnel egyutt) 1 napra egy Dodge Chargerrel furikazhattunk. Kenyelmesen utaztunk a nem tul messze levo varosba, szinten Peti kozremukodesevel.

Elsosorban a loversenypalya miatt mentunk, igy ez is volt az elso megallonk. Remek kikapcsolodas, kivalo kornyezet es nagy izgalmak - korulbelul ezekkel a szavakkal tudnam jellemezni a loversenypalyat es a mellette levo parkot es lelatot. Osszesen haromszor fogadtam, a 3. probalkozasra nyertem, igy osszessegeben -2,6 dollarral zartam a napot. Nagyon tetszett a hangulata, igy elhataroztam, hogy a pesti palyara is ellatogatok evkozben, amint lesz lehetosegem.

Kicsit korulneztunk a varosban is, ettunk ebedre egy kis kinai kajat, majd elneztunk a kb tovabbi 30 merfoldre levo Lake Geroge-hoz, ahol a taborozok mar jartak iden. Nagyon szep to, a pontos meretet sajnos nem tudom, de a Velencei-tonal nagyobb es melyebb tavat kell elkepzelni egy szigettel a kozepen zoldello hegyekkel korulveve. (Gergo szerint enyhen svajci hangulatu) Furdeni nem tudtunk, a Beachek 6-kor bezartak, de a labunka megmostuk benne.

Osszessegeben egy pihenteto napot tudhatunk magunkenak, az elmult par day offal ellentetben lazitottunk es kipihentuk magunkat. Azt azert nem titkolom, hogy kicsit honvagyam van mar, viszont meg majdnem 1 honap hatra van, igyekszem maximalisan kihasznalni.

Es igen, vegre eljutottunk Bostonba, es ami a szamomra nagyon fontos volt, az Atlanti-oceanhoz is! Mondjuk az oceani beachet Boston kozvetlen kozeleben nem ugy kell elkepzelni, hogy a tengerpart utan mar csak a vegtelen viz, hanem csak egy obol, amiben az ocean igencsak sos, de kellemesen hideg vize van. Az igazi, filmekben latott beac-hez kicsit meg utazni kellett volna, de ido hianyaban beertuk ennyivel is... talan majd utolso hetn visszamegyunk.

Mindenesetre Boston nagyon szimpatikus varos, jo a levego illata, es ez szamomra nagyon fontos. Az ocean kozelsege miatt a jelenseg kicsit fura, hogy a felhokarcolok kozott siralyok repkednek 1-2 helyen. Kicsit ugyetlenul bantunk az idonkkel aznap, igy Bostonban semmi konkretat nem jutott idonk megnezni, csak a varosban setalgattunk, viszont az odafele vezeto uton megalltunk Cambridge-ben es bementunk a Harvard egyetemre. Hatalmas letesitmeny, ilyenkor rengeteg turistacsoporttal. Szerencsere a termek ajtajan valahol ablak is volt, igy megnezettem, hogy nez ki egy osztalyterem a vilag egyik legjobb egyetemen. Azt tapasztaltam, hogy nem sokkal masabbak, mint ami nalunk az uj epuletekben talalhato osztalytermek. (Az I epuletre hasonlitottak inkabb.)

Este egy kinai etteremben ettunk vacsorat tengeri herkentyukbol, mindenki jollakott es egesz jo aron megsztuk a dolgot, pedig az etel, plane a tenger gyumolcsei nem a legolcsobb dolog itt.

Osszessegeben egy kellemes napot toltottunk el, hajnali 3 ra ertunk haza es reggel 5-kor indultunk. Ha minden jol megy, akkor a heten Saratogaba megyunk loversenypalyara megduplazni az eddigi fizetesunket es ha jut ido, akkor Lake George-hoz is elmegyunk.

Az elozo heten sikerult kicsit jobban megismerkedni par ausztral lannyal egy poker night kereteben. Meg kell mondjam, hogy az angolul beszelo emberek kozul szamomra az ausztralok tunnek a legnyitottabnak es leg kozvetlenebbnek. Sikerult csere utjan ausztral penzermeket is beszereznem. :-)

Annak ellenere, hogy a het elejen ugy tunt, hogy nem megyunk sehova, tegnap megjartuk a Niagara vizesest. Bereltunk egy otszemelyes Toyota Corolla szemelygepkocsit, es Andrew meg Peti voltak a soforok hozza, mivel ok voltak elegge idosek, hogy olcsobban megkapjuk a kocsit. Az osszesen 12 ora volt, ezert kellett 2 sofor. Hajnali 4-kor indultunk es este 11-kor erkezunk.

Mindenesetre mondhatom, hogy megerte az elmeny es a latvany a hosszu utat. Hihetetlen meretekben zugott ala a viz. Lehetoseg volt hajoturara es a vizeseshez egeszen kozelmenni (kb "alatta allni") is. Szerencsere ragyogo napsuteses, forro nyari nap volt, igy nem volt problema, hogy szinte teljesen elaztunk nehany esetben.

A Niagara vizeses Niagara falls nevu varosban talalhato az Egyesult Allamokban. A Niagara folyo hatarfolyo, a masik oldalon mar Kanada van. A vizesesre szembol minden bizonnyal gyonyoru latvan nyilik a folyo masik partjan levo Kanadai, szinten Niagara falls-nak hivott varosbol es a varos magas hoteleibol. Persze az amerikai oldalrol is remek kilatast nyujtott nehany hely, pl a folyo fole nyulo observation deck.

Remekul ereztem magam, jo pihenes volt mind az otunk szamara. Jovo heten csutortokon Bostont celozzuk meg heten.

 Sikeresen lezajlott szombaton a cimben emlitett esemeny. Remelhetoleg rengeteg penzt is keresek majd vele, ugyanis 17 orat dolgoztam aznap osszesen.

A dolog ugy kezdodott, Jeremy, az egyik szakacs mondta, hogy kell neki egy ember hajnalban segitsegnek, aki kisut 100 kilo csirkeszarnyat. Mivel azt mondtak, hogy a kiveteles esemeny alkalmaval minden tulorat kifizetnek, elvallaltam a melot. Hajnali 3 tol este fel 9 ig dolgoztam, mindosszesen egy fel ora pihenessel vacsora elott. Nem volt rossz nap, kifejezetten jol ereztem magam, aznap este pedig egy hatalmasat tudtam aludni.

Tegnap mar a rendes kerekvagasban ment minden, elegge egyszeru kaja volt, nem volt nehez dolgunk. Este biliardoztunk egyet az eppen ugyeletes szakacsokkal.

Sajnos ma reggel derult ki, hogy a heten csutortokon nincs trip day, azaz nem mennek a gyerekek kirandulni, igy elmarad a heten az ut Bostonba. A jovo heten Niagara vizeses, remelhetoleg utana majd eljutunk Bostonba is. 

Ezen a hetvegen szombaton egy fontos ponthoz erkezunk a tabor eleteben. Ekkor lesz ugyanis Parent's day, amikor jonnek a gyerekekekt meglatogato szulok. Rengetegen leszunk, kb 1000-1500 ember. Sok munka lesz, viszont ez az esemeny egyben a tabor idejenek a felet is jelenti, tehat nincsen mar annyira sok vissza.

Ma Lake George-hoz mentek 7-en strandolni, mi pedig maradtunk itthon phengetni es reggel meg este dolgozni. Jovo heten csutortokon Bostonba, majd ra egy hetre a Niagara vizeseshez megyunk berelt mini vannal (kisbusz) 7-en. Tobben (en is) sikeresen rendeztuk mar a tabor utani utazasainkat es szallasfoglalasainkat is.

Mostanaban elegge lazan telnek a napok, sokat kondizunk, teniszezunk, estenkent poker meg biliard megy. Mar 2-szer is voltam bowlingozni, nagyon tetszik a jatek! Ami a kajat illeti, kicsit (nagyon) kezdenek hianyozni  hazai izek (halaszlet momentan nagyon szivesen ennek), de azert eszem itt is rendesen a mennyiseget tekintve.

Sajnos a taborigaygatot es a fiat, aki a fonokunk valamilzen szinten nem kedvelem, viszont a foszakacs mellett dolgozo ket szakaccsal meg persze a velem egy muszakban dolgozo tobbi staffal nagyon jol kijovok es igy elvezetes a munka, porognek  napok es meghozza vidaman.

 A bejegyzes elejen ket dolog miatt kell elnezest kerjek az olvasoktol:

1. Helyesiras: sajnos nincsenek ekezetek es egy ket betu is mas helyen van, mint ahol megszoktam. Egyebkent sem tudok helyesen irni, amiota leerettsegiztem meg plane nem, de mindent megprobalok. :-)

2. Bejegyzesek gyakorisaga: minden munkanap jelentos reszet a munka teszi ki, akarmilyen furan is hangzik. :-) Mivel Delutani/esti muszakban vagyok, igy 1-tol 9 ig dologzom, ezert megtehetem, hogy sokaig alszom, de este is 12-ig, 1-ig fenn vagyok. Sajna ilyen beosztas mellett nem sok erdekes dolog tortenik (tobbnyire dumalgatunk estenkent, billiardozunk, pingpongozunk; reggel meg lablogatas megy), igy megvarom mig osszegyulik nehany elmeny, majd megosztom itt oket.

Nos, azert valasztottam ezt a cimet a bejegyzeshez, mert utoljara elozo heten hetfon voltam day offon, es ezen a heten holnap, azaz csutortokon leszek szabadnapos.

Elozo heten egyik este jatszottunk egy amerikai tarsasjatekot, a neve Apples to apples. Mokas jatek volt, cserebe megigertuk nekik, hogy ha raerunk mindannyian kovetkezo alkalommal snapszerezunk egyet. :-) 

Tegnap  voltam a tobbiekkel moziban a Crossgates plazaban, a Super 8 cimu filmet neztuk meg. A filmet NEM ajanlom, viszont nekem a mozis feeling megvolt. Itt a jegyek nem szekekre szolnak, hanem erkezesi sorrendben ulnek le az emberek. Ekozben a tobbiek, akik delelott dolgoztak elmehettek egy baseball meccsre a taborozokkal(mi 8-ig dolgoztunk (mivel minden 1 oraval korabbra volt utemezve a baseball meccs miatt)), ok 6 fele mentek el). Oszinten szolva kicsit irigyeltem oket, en is szivesen megneztem volna egy baseball meccset.

Kozben egeszen kezdunk belejonni a meloba, tegnap teljesen idoben (10 perccel hamarabb) vegeztunk a munkaval.

Lassan fel 1, menni kell ebedelni, utana 1-tol 9 ig melo. 5-en vannak ma dayoffon, ok elmentek Albany-ba berelt autot intezni a Niagara vizeseshez. Evlileg nem lesz nehez dolgunk ma, barbecue day van, azaz kinn van a sutes fozes(egy resze) es kajalas a szabadban, nem kell sokat takaritani az etkezot es mosogatni sem kell majd sokat.

Hetfon nehanyunknak szabadnapja volt, igy felkerekedtunk es elmentunk a nehany merfoldnyire fekvo Albanyba korulnezni. Albany egy aranylag kisebb varos, mntegy 800 ezer ember all a vonzaskorzeteben. Ami meglepett kicsit az az, hogy ez New York allam fovarosa. Igazabol a dolog annyibol allt, hogy volt egy eleg nagy ter szokokutakkal, ami korul megtalalhato minden latogatasra erdemes helyszin: a varoshaza (vagyis valami hasonlo, csak egesz New York allamra vonatkozoan), egy 42 emeletes felhokarcolo (illetve nehany ennel alacsonyabb irodahaz) illetve a varos muzeuma.

A varoshazat latogattuk meg eloszor, ingyenes idegenvezetos tura indult 1-1,5 orankent. Erdekes volt, kb a magyar parlamenti latogatashoz hasonlo volt.

A felhokarcolo tetejerol gyonyoru kilatas nyilt, csinaltunk is par jo kepet.

A muzeum elegge vegyes volt: new yorki ostortenettol kezdve a 9/11 es terrorcselekmenyen at a 2011-es Bin Laden meggyilkolasarol szolo Obama beszed  is megtekintheto volt.

A day offon megint kevesen volta a konyhan, ugyhogy uj idobeosztasban dolgozunk a mai naptol fogva: 3 db 8 oras muszak lesz 7, 10 es 13 oras kezdessel. Ebben van 2* fel ora szunet is. En az utolsoban vagyok, ugyhogy este 9 kor vegzek. (Remelhetoleg...)

Szombat delelott tehat megerkeztek a gyerekek. Osszesen 350-en jottek, igy a taborlakok letszama 500-ra nott. Reszunkrol sikeresnek mondhato idaig a dolog, eddig jol mentek az etkezesek, bar az igaz, hogy sok a munka.

Most epp szuneten vagyok 3-tol 5-ig, majd 5-tol megint keszulunk a vacsorahoz. Holnap szerencsere szabadnapos leszek, ha minden igaz paran elmegyunk Albanyba korulnezni. Tervezzuk, hogy az egyik kovetkezo szabadnapon majd a Niagara vizeseshez megyunk. 

Tegnap volt Kincso szulinapja amit meg is unnepeltunk (konyharol szereztunk sutit meg innivalot :-) ), kb 2 fele fekudtunk le aludni.

Holnap, azaz 25-en erkeznek meg a taborozok. Remelem, hogy minden rendben lesz, ugyanis volt 1 kisebb problema a tegnapi ebedkor; kb 20 percet csusztunk, mert nem keszultunk el idore az ebeddel... kb 100 db tacot kellett volna 2-3 embernek fel ora alatt legyartani, de csutortokon nehanyunk szabadnapos volt, igy eleve feleannyian voltunk, mint altalaban. Szabadnapok egyebkent hetfonkent es csutortokonkent vannak heti 1 alkalommal van szbadnap. Ezeken a napokon kirandulas van, igy nem fog kelleni annyi ember a konyhara.

Tegnap elott elvittek minket a Crossroads nevu plazaba, ingyen szabad delutan kereteben. Hatalmas hely, tele boltokkal meg kajaldakkal, de a meretet leszamitva kb. egy hagyomanyos plaza. Elegge olcsoak a cuccok, sikerult is vennem $50-ert egy bor nike tornacipot, meg nehany kisebb aprosagot. Tegnap szinten elmentunk a Wal Martba; Dani eles szemeinek koszonhetoen sikerult $7-ert (!!!) vennem egy tok jo pulcsit meg volt olcso koromcsipesz is, igy a felszerelesem mostmar teljes.

A tabor eddigi csucspontja a tegnap elotti esti program, a high ropes volt. A dolog abbol allt, hogy volt egy kis tabortuz, amin sutottunk marshmallow-t es etunk egy kis smore-t. A smore (remelem igy irjak) csokibol, valamilyen kekszbol es marshmallowbol (Gergo szerint ez a malyvacukor) keszult szendvics, nagyon edes, de nekem nagyon izlett. Szerintem talalo a neve, hiszen ha valaki megkostolja, akkor always want-s-more... :-) Utana lehetett kiprobalni a high ropes-t, azaz a 'magas koteleket'. Az erdo szelen volt kialakitva kotelekbol meg kapaszkodokbol palya a fakon es fak kozott. Sokminden volt, en egy olyat probaltam ki, ahol fel kellett allni egy magas gerendara, ami kb 10-12 meter magas volt, majd le kellett ugrani es el kellett kapni egy muanyag rudat. Hatalmas elmeny volt, Greti tok rendes volt, le is videozta.
 

Kezdek belejonni a munkaba, egyelore tetszik. Elso harom napban delutan 3-tol 9-ig, ma es holnap reggel 7-10 es delutan 5-9 kell a konyhaban lennem. Az eddigi feladataim: mosogatas (komoly surolasi munkalatok), zoldsegek apritasa, salatabarban jeg utantoltese, felmosas, torolgetes, szemeteszsakok cserelese. Egyelore ugytunik, hogy ezek es ilyen jellegu munkak varhatoak egesz nyaron, szoval sutni fozni nem valoszinu hogy kell majd barmit is.

Eddig csak a Wal Martban voltam (ketszer is), de ugy lattam eleg olcsoak a ruhak. Sikerult minden fontos dolgot beszereznem mar ami kell es nem hoztam magammal, kiveve meg talan egy pulovert meg meg egy hosszu melegitonadragot. (Ezeket nem artana meg vennem, de egyelore igy is megvagyok).

Sikerult mar nehany angol anyanyelvuvel is megismerkednem, aminek azert orulok, mert csak nehany kozvetlenebb van kozottuk, szoval nem olyan egyszeru dumalni veluk.

Tegnap elott este egyik angol lany keszitett Gergonek meg nekem egy igazi tea with milk-et (tejes teat), es azt kell mondjam finom volt. Utana elarulta, hogy igazabol zsirszegeny tejbol jo csinalni, de az epp nem volt keznel.

Sokat biliardozunk, neha pingpongozunk, Danival, Balazzsal meg Andrissal kondizunk is. Egyik este jatszottam kickballt, ami majdnem olyan, mint a baseball, csak egy labdat kell rugni ahelyett hogy utnenk. Ma Camper's Choice volt, ami azt jelenti, hogy a taborozok valaszthatnak, hogy mit szeretnenek csinalni. Igy Andrissal bealltunk teniszezni ebed elott.

Az ejszakak elegge hiegek, az idojaras szerintem kicsit szelsoseges. Most pelaul megvan szerintem 30+ fok is, de este nagyon be kell takarozni. Balazs, aki negyedszerre van itt, azt mondja, hogy majd melegedni fog este is az ido.

Taborozok meg nincsenek, majd juni 25-en szombaton erkeznek, addig marad a nyugis munka...

Tegnap 3-tol kb. 8-ig dolgoztam, viszont szerencsemre fel 4-tol 5-ig megbeszeles volt, igy elegge lazara sikeredett a dolog. Szinte vegig a mosogatasnal segitettem, ami annyibol allt, hogy az edenyeket kellett egy husoslada szerusegbe pakolaszni, kicsit elomosni vagy surolni, majd betolni egy gepbe, ami elmossa oket.

Ma a tegnapi nappal ellentetben nagyot reggeliztem, majd Andrissal es Balazzsal (returneek a taborban) egy jot kondiztunk a Gymben, ami egy kisebb pince, ahova be van rakva par suly es a staff rendelkezesere all. Kondi utan pingpongoztunk es biliardoztunk.

Egy amerikai lannyal is elbeszelgettunk ebed elott Gergovel (szinten eloszor jott taborozni). Tobb dologrol is dumaltunk, de egyik erdekes az volt, hogy naluk 10 milio HUFba kerul egy ev az egyetemen es nincs hozza tamogatas, viszont az osztondijak is hasonlo nagysagrenduek lehetnek, ha valaki jol tanul. Az ebed is vegkepp boseges volt.

Most 14:45 van, lassan kezdodik a munka.

Hi all! :-)

Tegnap elott sikeresen landoltunk New Yorkban a JFK repuloteren, itteni ido szerint delutan harom ora kornyeken, a hivatalos erkezesi idonel kb. fel oraval korabban. Kis varakozas utan a CCUSA busz is megerkezett, mely bevitt minket a Hostel Internationalbe (NYC, Amsterdam Avenue 891). A hostelben megkaptuk a szukseges utasitasokat a taborba jutashoz; mondhatom, hogy szerencsesek voltunk Camp Schodack-kal. Sokan meg 7-8 orakat utaztak a tegnapi nap folyaman az allamokban, illetve volt kinek a tabora a hatalmas ho miatt csuszik.

Elso estenken New Yorkban neztunk korul, elmentunk a Rockafeller centerbe es a Times Square-ra (kepek kesobb...). A Jet lag miatt nem tudtunk jol aludni, pedig ejfelig fenn voltunk (magyar ido szerint reggel 6-ig). 

Tegnapi nap csucspontja a taborba erkezes volt. New Yorkbol 3 ora volt az ut, amig ideertunk. Mindenki nagyon kedves es lelkes, tetszik a csapat. Sokminden nem tortent ezenfelul, kis ismerkedos jatekot jatszottunk, illetve beosztottak minket konyhasokat 4 csapatba, es este elmentunk a Wall Mart nevu szupercenterbe beszerezni 1-2 fontosabb dolgot (sampon, olcso tornacipo).

Este vegre jot aludtam, a reggelirol le is maradtam, de szerencsere nem volt gond belole, ettem helyette gyumolcsot es nemsokara ebed. Ma regisztraltunk az Office-ban reggel, 3-kor kezdodik a munka, mar igen kivancsi vagyok. A foszakacs jofejnek tunik, en remelem jol ki fogunk jonni. :-)

Üdvözlet újra mindenkinek!

Itt az ideje leporolnom kicsit az internetes naplómat, hiszen a következő nagy utazásom előtt állok, amelynek úticélja az USA, pontosabban egy egyesült államokbeli tábor lesz. Nem táborozni, hanem elsősorban a táborban dolgozni, másodsorban angolul tanulni megyek. :-)

Remélem, hogy ezalkalommal is legalább az előzőhöz hasonló részletességgel tudok beszámolni az eseményekről és élményekről.

A gép nagyjából 60 óra múlva indul, ideje véglegesítenem a csomagokat...

2009-11-06 – péntek

Minden rendben, újra itthon vagyok. A gép 6 fele érkezett meg Ferihegy 2-re, az út összesen 10 óra 30 perc volt.

Gyorsan elbúcsúztam a többiektől, mivel az én bőröndöm hamarabb megjött, mint az övék. Miután kijutottam, apu már várt, jöttünk haza.

Egyelőre zárom a naplót, legközelebbi utazásomat (ha lesz…) is ide fogom írni reményeim szerint. További szép napot, viszont látásra!

2009-11-05 – csütörtök

Délelőtt végre egy jót pihentem, kényelmesen odaértem az órákra. Sajnáltam, hogy ez az utolsó óra, nagyon sokat fejlődtem ez alatt a 4 nap alatt is, úgyérzem. Délután Segítettem tanárnőnek Iphone-t venni, illetve jómagam is megpróbáltam még néhány dolgot venni.

Na, lassan indulás, elkezdek szedelőcködni, ha minden jól megy a holnapi kommentem már Magyarországról fogom postolni ;-)

Viszlát!

2009-11-04 – szerda

Tegnap este aztán mégis elmentem lábmasszázsra. Az egész dolog 58 yuanbe került és 60 perces volt. Először megmasszírozták kicsit a hátamat, vállamat is, majd utána megmosták és valamilyen kenceficével bekenték a lábam. Érdekes, de közvetlen utána nem éreztem semmi jelentős hatását, kicsit talán jobb lett tőle a közérzetem, könnyebben mozogtam. Ma reggel sem volt semmiben másabb a reggel a magszokottnál.

Reggeli után elmentünk egy piacra 西单(Xidan)-hoz, hogy ajándékokat vegyünk. Sokminen volt, de sajnos csak az nem, ami kellett volna.

11-kor indultam innen tovább a suliba, 1-től 4-ig voltam ma órán. 汉字(hanzi) óra volt ma ami ingyenes volt, a szív és az álló szív gyökjelek voltak a mai téma. Egész sok szót ismertem, de volt amit egyáltalán nem. Az utána lévő két órán sok új szót tanultam, főleg matematika témakörből, nagyon hasznosnak találtam, tetszett.

Eztán megvettem végre Tibornak a számlálószavas szótárat, majd 6-kor találkoztam Gerivel és Frank-kel (Geri volt középiskolás osztálytársa, Alan mellett ő a másik legjobb barátja, nagyon jó fej) a 西二旗(Xierqi) metrómegállónál. Együtt vacsoráztunk, az étteremben csatlakozott hozzánk Jerry, Alan ismerőse, aki kíváló atléta és akinek minden kínai városban van 1 barátnője. :-) Kicsit később megérkezett Alan is, majd vacsora után beültünk a 北京语言大学(Beijing Yuyan Daxue - Pekingi Nyelvi Egyetem) egyik kocsmájába beszélgetni. A kocsmába Frank meghívott két ismeretlen lányt is hogy csatlakozzon, akitől megkérdezte, hogy merre van a kocsma. Egy jót kockáztunk (tök jó játékot tanítottak) beszélgetés közben, majd kocsma után kocsival visszavitt a hotelhez Geri. Nagyon jól éreztem magam, remélem hamarosan újra látom ezeket a remek embereket.

Most mennem kell. Jóéjt!

2009-11-03 – kedd

Betett nekem a tegnapi vacsora. A jiaozi-t, mint utólag Geri barátomtól megtudtam, viszonylag nehéz megemészteni. Egész nap fájt a hasam szinte, na persze nem valami elképesztő módón, csak a tudtomra adta hogy dolgozik. Talán holnapra már minden rendben lesz, napközben meg este kúráltam magam egy kis pálinkával. Mondjuk ha ennyivel megúszom, hálás leszek nagyon. Sami még mindig beteg, hőemelkedése van, remélem hamarosan már jobban lesz, hiszen lázasan aligha engedik fel a gépre, márpedig péntek hajnalban mi repülünk…

Szóval ma el akartam menni masszázsra, de sajna pont zárva volt a hely (legalábbis nem tudtam bejutni), így gyakorlatilag a délelőttöt semmittevéssel töltöttem.

Délután 1-től 3-ig volt órám, a mai is nagyon jó volt, részben házimunkákról (általam választott topik volt, kevés szót ismertem kínaiul ebből a témából, gondoltam nem lenne rossz tanulni 1-2-t), részben történelemről (hallott Sissy-ről, minden tudásomat összeszedve társalogtam vele róla és a vele kapcsolatos könyvekről, filmről és a történelmi hátteréről) és részben matematikáról (a végén ide lyukadtunk ki valahogy :-) )  volt szó. Sok új szó van, még tanulom őket este.

Mostam ma is, tegnap is néhány ruhát, bár már visszakaptam a dolgaimat Geritől. Holnap megyek vele és két haverjával vacsorázni.

Na, ma este azért pihenni fogok jórészt, reggel szerintem nem kelek túl korán, bár vásárolnom kellene menni, mert még szinte semmit nem vettem, bár félek, hogy túl sok mindent már nem is fogok venni.

Na ennyi volt mára. Viszont hallásra!

2009-11-02 – hétfő

Kiderült, hogy reggel 9-ig lehet reggelizni a szállodában. Mivel ezt nem tudtam még előző este, így 7:45-kor már lementem enni, nehogy lemaradjak a kajáról (megéheztem már reggelre…). Jópáran reggel indultak el a reptérre, mikor mentem el a hotelből pont láttam a buszukat. Reggelre csak egy egészen kis társasaság maradt itt őket búcsúztatni, de szerintem már ők is elmentek.

Szóval kiderült, hogy lehet a légkondícionálóval fűteni! Hurrá! Most azért már sokkal kellemesebb az idő… Az utcán persze rohadt hideg van, kicsit a szél is fúj, de legalább már nem esik a hó. Ma is feltűnően tiszta volt az ég, kb. telihold volt, teljesen szépen látszódott. Peking körüli hegyeket is láttam ma az iskolából, amiket azelőtt mindig eltakart előlem a szmog és pára.

A suliba egyébként újra beiratkoztam erre a kis időre, minden napra vettem 2 órát, amin beszélgetek a tanárral, ez összesen 800 yuanembe került. Nagyon szimpatikus a tanárnő is, akit kaptam, jól is éreztem magam az órán és sokat beszéltem is. Nehéz nekem ez a hangsúly dolog… sokat kell(ene) gyakorolnom.

Vettem ma még továbbá kb. 300 yuanért könyveket, főleg tankönyveket. Most egy időre betáraztam belőlük. Megjött a kedvem nagyon a tanuláshoz.

Holnap délután megint megyek 1-re órára, délelőtt illetve az óra után még nem tudom mi lesz a program, valószínű el fogok menni egy piacra, illetve masszázsra. Masszázst nagyon ajánlja a tanárnő nekem, illetve szerintem jót tenne a hátamnak, úgyhogy ha holnap lesz lehetőségem elmegyek.

Este Wang Lin-nel, Song-gal (náluk lakott Dani a nyáron) és Da Ge-vel együtt elmentünk jiaozi-t enni. Jó volt őket újra látni. Da Sao (Da Ge felesége, náluk laktam én) éppen üzleti úton van a kommunizmus 60. évfordulója alatt, így ővele sajnos nem találkoztam. Nagyon jó volt kicsit beszélgetni velük, egyre több mindent értettem meg, jól éreztem magam. Wang Lin pedig mondta, hogy lehet, hogy mire újra találkozunk addigra már gyermeke lesz, ugyanis 2 hónapja terhes.

Vacsora után metróról leszállva éppen elértem a legeslegutolsó buszt, így nem kellett taxiznom a hotelig.

A cuccaimat még nem kaptam vissza Geritől, de lassan itt lesz az ideje, kezdek kifogyni a tiszta göncökből. :-)

Na, kicsit felmászom az internetre, feltöltöm a naplót és írok a hazaiaknak, majd alszom. Holnap kelés: negyed 9-kor. Most pedig jó8!

2009-11-01 – vasárnap

Hát, szerencsésen megérkeztünk Pekingbe. Itt 0 és +5 fok körül van, 重庆(Chongqing)-ban olyan 15 fok körül volt még hajnalban is. Pekingben szakadt a hó reggeltől kb. délután 2-3-ig. Rég láttam már ekkora havazást. Egyik indonéz lány most látott életében először havat (16 évesen). Nagyon álmos voltam reggel (mondjuk még most is az vagyok, meg úgy egész nap általában :P ), furcsa érzés fogott el, úgy éreztem, hogy szívesen maradnék még – nagyon megtetszett nekem az a város, hiába Kína legfiatalabb városa. Remélem még legalább egyszer eljuthatok majd oda újra akár hoszabb időre is.

Azért vágyom már haza is. Ami a legjobban bánt, hogy nem tudok résztvenni a kampány szervezésében… Az otthoniaknak mindenesetre üzenem, hogy mindent bele, hajrá, 6-án már én is ott fogok nyomulni remélhetőleg. :-)

Ugyan abban a szállodában vagyunk most megint, mint az ide érkezésünk utáni napokban. Sajna fűtés NINCS, jó hideg van. Reggelit majd kapunk, viszont ebédről és vacsoráról magunknak kell gondoskodni.

Momentán a terveim a következő 4 napra: szeretnék újra kínai órákra járni Sinolandba, ahová a nyáron is jártam. Emellett szeretnék ajándékokat, könyveket meg egyebeket vásárolni illetve ami a legfontosabb: pihenni. Fel kell keresnem továbbá itteni barátaimat is, már csak a ruháim visszakérése érdekében is. :-) Ugyanis lepasszoltam néhány gúnyát, hogy ne legyen túl sok cuccom重庆(Chongqing)-ban.

No végre rászántam magam, hogy letöltsem a készített képeket és videókat a fényképezőgépről, majd beszúrok néhányat a megfelelő helyekre utólag.

Minden jót, minden szenteket.

2009-10-31 – szombat

Ez nagyon durva… egyszerűen a mai nap hihetetlen. Megerősítette azt az állítást, hogy Kínában semmi sem lehetetlen, a kínaiaktól bármi kitelik.

Délelőtt tulajdonképpen a verseny döntője volt, a legjobb 10 csapat szerepelt már csak. Egyre nehezebb kérdéseket kaptak, majd kb. egy órányi vetélkedés után kiesett 6 csapat. Bennmaradó 4: Vietnám, Szingapúr, Mongólia és Ausztrália egyik csapata (a 3-ból).

Majd a mongol és ausztrál csapat is kiesett, a verseny végére már csak a vietnámiak és a szingapúriak maradtak. Nagyon szoros és színvonalas verseny volt, a végén Szingapúr nyert.

Délután szabad program volt, mivel nagyon álmos voltam, így pihenéssel töltöttem jórészét, emellett elmentem egy szupermarketbe重庆(Chongqing)-i csemegéket venni.

18:50 körül indultunk el a záróünnepélyre (20 perccel később az előírtnál… megjegyzem, sokat kellett már ez előzőekben a buszon várakozni) Estére különösebben nem készültem, nem is csíptem ki magam, pedig igazából nem lett volna hátrányos dolog, mert mikor odaértem láttam, hogy rajtam kívül majdnem mindenki ünneplőben van. Sebaj, belefér, voltak még páran enyémhez hasonló ruhában.

Érdekes módon nem a TV állomásra vittek minket, hanem valami más helyre, ahol még mi addig nem jártunk.

A legelső váratlan meglepetés közvetlen a leszálláskor ért minket. A hely, ahová mentünk minden irányból rendőrök által volt biztosítva, illetve az épület bejárata felé vezető úton végig iskolás gyerekek állnak, énekelnek, táncolnak a mi érkezésünk alkalmával. Kb. 500, vagy annál is több gyerek volt odarendelve, hogy fogadjanak minket. Integettek mindannyian, egyik sráccal még kezet is fogtam. :-)

Benn egy színházhoz hasonló hatalmas terem volt. Ott volt az összes versenyző, a versenyt megtekintők, csomó „statisztának” behívott kínai diák, ezen kívül vagy 10 fontos ember, többek között a Hanban legeslegnagyobb főnöke, aki nemrég látogatást tett kis hazánkban is. (Ahán! Szóval erre fel volt ANNYI rendőr odakinn…)

Na, a záró ceremóniáról: előadásra került a legjobb 5 színdarab, amit a verseny első fordulójában mutattak be először. Majd a színdarabok között díjakat osztottak, táncosok jöttek. Díjakról: hihetetlen nagy nyeremények voltak. Kínai ösztöndíjak 1-től 4 évig. A szingapúri csapat 3 tagja 4 évre kapott ösztöndíjat Kínába. Jó, nem?

Miután visszaértünk a hotelbe, az este kicsit csöpögősre sikeredett szerintem, mindenki mindenkitől búcsúzkodott, mindenki mindenkivel fényképezkedett. Jó volt, de szomorú is egyben.

Szóval, összegezve az egész utat idáig: egy életre szóló élmény volt. Pár új ismerősre is szertettem, emellett Ismét megerősítette bennem a kínai tanulás fontosságát, új lendületet adott. Látva, hogy hasonló korú srácok és lányok milyen szinten vannak kínai tudásban a Föld többi pontján rájöttem, hogy bizony van még mit fejlődni.

A fix és beható nyelvtudás pdegi biztos nem lesz fölösleges. Ahogy 毛泽东(Mao Ze-dong) is mondta:

好好学习，天天向上 (Tanulj napról napra, így jutsz egyre magasabbra)

Most éjjel 1 óra van, nem tudom lefeküdjek-e, 3:30-kor úgy is kelni kell… Megyünk vissza Pekingbe.